Nemzetközi szabványok környezeti megfigyelés és észlelés azért jöttek létre, hogy biztosítsák a következetes, pontos és megbízható adatgyűjtést, elemzést és jelentéskészítést a különböző régiókban és ágazatokban. Ezeket a szabványokat különböző nemzetközi szervezetek hozzák létre, és globálisan fogadják el, hogy közös keretet biztosítsanak a környezeti monitoring gyakorlatokhoz.
Kulcsfontosságú nemzetközi szabványok a környezeti megfigyeléshez és észleléshez:
ISO-szabványok (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet): ISO 14001:2015 – Környezetirányítási rendszerek: Ez a szabvány a környezeti teljesítmény javítását célzó környezetirányítási rendszer követelményeit határozza meg. Keretet biztosít a szervezetek számára környezeti lábnyomuk nyomon követéséhez, kezeléséhez és javításához.
ISO 14031:2013 – Környezeti teljesítményértékelés: Útmutató a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) használatához a környezeti teljesítmény értékeléséhez. Tartalmazza a környezeti monitoring eljárásait a döntéshozatal és a megfelelés támogatására.
ISO 14040–ISO 14044 – Életciklus-értékelési szabványok: Ezek a szabványok felvázolják az életciklus-értékelés (LCA) elvégzésének elveit és követelményeit, amelyek kulcsfontosságúak a környezeti hatások megértésében a termék vagy folyamat élettartama során.
ISO 14064-1:2018 – Üvegházhatású gázok: Ez a szabvány iránymutatást ad az üvegházhatású gázok kibocsátásának és eltávolításának szervezeti szintű nyomon követéséhez és jelentéséhez.ISO 14689-1:2018 - Vízminőség: Útmutató a talajvíz, felszíni víz, és a tengervíz a vízminőség-értékelések következetességének biztosítása érdekében.

WMO szabványok (Meteorológiai Világszervezet): Útmutató a meteorológiai műszerekhez és megfigyelési módszerekhez (WMO-No. 8): Ez az átfogó útmutató szabványokat és legjobb gyakorlatokat tartalmaz a meteorológiai és légköri megfigyeléshez, beleértve a műszereket, módszereket és adatelemzési technikákat.WMO/ GAW szabványok – Global Atmosphere Watch (GAW): Ezek a szabványok a légköri paraméterek kalibrálására, mérésére és minőségbiztosítására vonatkoznak, beleértve az üvegházhatású gázokat, az aeroszolokat és az ózont.
WHO-irányelvek (Egészségügyi Világszervezet): Levegőminőségi irányelvek: A WHO globális iránymutatásokat ad a levegőminőség ellenőrzésére és értékelésére, olyan szennyező anyagokra összpontosítva, mint a PM2.5, PM10, nitrogén-dioxid (NO2), kén-dioxid (SO2), szén-monoxid (CO). ), és ózon (O3).
Vízminőség-ellenőrzés: A WHO-irányelvek a vízminőség – beleértve a mikrobiális és kémiai szennyeződéseket is – nyomon követésére vonatkozó módszereket tartalmaznak a biztonságos ivóvíz biztosítása érdekében.
ASTM International (American Society for Testing and Materials):ASTM D5907 - Szabványos vizsgálati módszerek a vízmintákban lévő összes lebegő szilárd anyag (TSS) meghatározására.ASTM E1384-12 - Útmutató gőzök és gázok nagy térfogatú levegőmintavételéhez a munkahelyi légkörben. Az ASTM szabványokat biztosít a környezeti monitoring során használt mintavételi, vizsgálati és elemzési módszerekhez.
CEN szabványok (Európai Szabványügyi Bizottság): A CEN európai szabványokat (EN) dolgoz ki, amelyek iránymutatást adnak a környezeti megfigyeléshez, például levegő- és vízminőségi szabványokhoz:
EN 15267-1 – EN 15267-3: Szabványok a levegőminőség-ellenőrzéshez és a kibocsátások ellenőrzésére szolgáló automatizált mérőrendszerek (AMS) tanúsításához.
ISO/IEC 17025:2017 – A vizsgáló és kalibráló laboratóriumok kompetenciájára vonatkozó általános követelmények: Ez a szabvány felvázolja a vizsgálatokat és kalibrálást végző laboratóriumokra vonatkozó követelményeket, beleértve a környezetfigyelő laboratóriumokat is. Biztosítja, hogy a laboratóriumok méréseik során megfeleljenek a pontosság, a megbízhatóság és a pártatlanság magas követelményeinek.
UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja): Az UNEP a fenntartható fejlődési célokkal (SDG) összhangban iránymutatásokat és kereteket biztosít a környezeti monitoringhoz. Az UNEP a globális szervezetekkel együttműködve szabványos eljárásokat dolgoz ki a környezeti mutatók megfigyelésére.
Ezek a nemzetközi szabványok biztosítják a környezeti megfigyelés és észlelés következetességét, pontosságát és átláthatóságát. A szervezetek és a kormányok elfogadják ezeket a szabványokat a környezeti feltételek hatékony nyomon követése, a szabályozások betartatása és a fenntartható gyakorlatok előmozdítása érdekében. A szabványok rendszeres frissítése és felülvizsgálata biztosítja, hogy továbbra is relevánsak maradjanak a felmerülő környezeti kihívások kezelésében.