A globális bányászat nagy része olyan területeken működik, ahol robbanásveszély áll fenn, ideértve a föld alatti szénmosó üzemeket és a visszanyerő alagutakat. Ez azt jelenti, hogy az ezeken a területeken dolgozó munkavállalókat kigyulladás és robbanás veszélye fenyegeti, ami sérülésekhez vagy halálhoz vezethet.

E balesetek elkerülése érdekében a bányászat számos különféle típusú lámpát fejlesztett ki, amelyeket úgy terveztek, hogy minimalizálják a robbanásveszélyt. Ezek a lámpák képesek megfelelni a legszigorúbb biztonsági előírásoknak a különböző országokban és joghatóságokban, és minden bányász felszerelésének létfontosságú részét képezik.

Sokféle típus létezik biztonsági lámpák , de mindegyik úgy működik, hogy megakadályozza a tűzgőz égését, amely egy gyúlékony gáz, amely a szénbányákban található. A Firedamp metán és szénpor keveréke, és ha meggyullad, halálos robbanást okozhat.

Az első lámpát, amelyet a tűzgőz égésének megakadályozására terveztek, Dr. William Clanny találta fel 1813 körül, és a Királyi Filozófiai Társaságnak írt cikkében publikálták. A lámpa közepén egy rövid üvegrészből állt, fölötte egy gézhengerrel. A gézen keresztül beszívott levegő ezután az üvegben lévő lángba taszult, és megakadályozta, hogy a tűzpára áthaladjon rajta.

Az is fontos volt, hogy a láng ne melegedjen túl, ezért Clanny kifejlesztett egy felső hálóréteget, amely hűti a lángot, hogy csökkentse a hőguta kockázatát. Mellékelt egy fém motorháztetőt is, amely megakadályozta, hogy a szénbányákban uralkodó szelek és huzatok eloltsák a lángot.

Ez a kialakítás azt is megnehezítette, hogy a szénpor a hálóhoz tapadjon. Ez különösen fontos volt a regeneráló alagutakban, ahol idővel gyúlékony gáz gyűlhet fel, és ezekben a regeneráló alagutakban csapdába eshet a szénpor alatt.

A biztonsági lámpa másik fontos jellemzője a barométer volt, amely lehetővé tette a bányászok számára, hogy észleljék, ha alacsony a légköri nyomás, ami azt jelzi, hogy nagy a veszélye annak, hogy tűzpára szivárog ki a széntelepekből a bányákba. Ezek az információk felbecsülhetetlen értékűek voltak, mivel megakadályozhatták a veszélyes állapotok előfordulását.

A mai lámpáknak két alapvető konfigurációja lehet: robbanásbiztos vagy gyújtószikramentes (ami azt jelenti, hogy a lámpát úgy tervezték, hogy megakadályozza a tűzgőz begyulladását). A gyújtószikramentes lámpák nem feltétlenül robbanásbiztosak, és évszázadok óta használják szénbányák megvilágítására.

A bányákban sokféle világítás használható, a gyertyáktól a kis lámpásokig. A gyertyákat főként az ipar korai éveiben használták, manapság azonban a LED-technológiát részesítik előnyben.

Működhetnek akkumulátorról vagy generátorról. Az elektromos lámpák könnyebbek, hatékonyabbak, és hosszabb az akkumulátor-élettartamuk, mint a gyertyalámpáké.

Ezek azonban drágábbak is, mint a hagyományos lámpások, és elemeiket is rendszeresen cserélni kell. A bányában való használatuk is veszélyes lehet, mivel könnyen meggyulladhatnak és robbanást okozhatnak.