Környezetfigyelő rendszerek különböző technológiákat és eszközöket alkalmaznak a levegőben lévő szennyező anyagok és részecskék mérésére. Ezek a mérések kulcsfontosságúak a levegőminőség értékeléséhez, a környezeti hatások megértéséhez és a szennyezés-ellenőrzési intézkedések végrehajtásához. Íme a környezeti megfigyelő rendszerekben a levegőszennyező anyagok és szilárd részecskék mérésére használt általános módszerek:

Részecske-monitorok (PM):

A részecske-monitorok olyan speciális műszerek, amelyek különböző mérettartományokban mérik a levegőben lévő részecskék koncentrációját. A PM-eket részecskeméret alapján osztályozzák, jellemzően PM10-re (10 mikrométer vagy kisebb átmérőjű részecskék) és PM2.5-re (2,5 mikrométer vagy kisebb átmérőjű részecskék).

A részecskék mérésére szolgáló technikák a következők:

Beta Attenuation Monitors (BAM): A PM tömegét a szűrőn áthaladó béta részecskék gyengülésének észlelésével méri.

Gravimetriás módszer: Az összegyűjtött részecskék tömegének lemérése szűrőn.

Fényszóró műszerek: Használjon lézersugarat a levegőben szuszpendált részecskék általi fényszórás mérésére.

Fotoionizációs detektorok (PID):

A PID-ek az illékony szerves vegyületeket (VOC) mérik a levegőben. Ha VOC-k jelen vannak, akkor reagálhatnak az ultraibolya (UV) fénnyel, és ionizációt eredményeznek, amelyet detektálnak és számszerűsítenek.

Kemilumineszcencia analizátorok:

A kemilumineszcens analizátorokat a nitrogén-oxidok (NOx) mérésére használják, beleértve a nitrogén-monoxidot (NO) és a nitrogén-dioxidot (NO2). Az elv magában foglalja a nitrogén-oxidok és az ózon reakcióját, amely kemilumineszcens fényt hoz létre.

Lángionizációs detektorok (FID):

A FID-t a levegőben lévő szénhidrogének mérésére használják. Amikor a szénhidrogéneket hidrogénlángban égetik el, ionizáció lép fel, és a keletkező áramot mérik, és korrelálják a szénhidrogén-koncentrációval.

Ionkromatográfia:

Az ionkromatográfiát a levegőben lévő ionok, köztük anionok (például szulfát, nitrát) és kationok elemzésére használják. Részletes információkat ad a légköri részecskék összetételéről.

Tömegspektrometria:

A tömegspektrometriás technikák, mint a kvadrupól vagy a repülési idő tömegspektrometria, felhasználhatók különféle légszennyező anyagok elemzésére, nagy érzékenységet és specifitást biztosítva.

TDLAS (hangolható dióda lézerabszorpciós spektroszkópia):

A TDLAS speciális gázok, például metán (CH4) vagy ammónia (NH3) mérésére szolgál a célgáz lézerfény-abszorpciójának elemzésével.

Távérzékelés:

A távérzékelési technológiákat, köztük a műholdas műszereket és a földi LIDAR-t (Light Detection and Ranging) használják a levegő minőségének szélesebb körű értékelésére. Ezek a technológiák térbeli és időbeli információkat szolgáltatnak a légkörben lévő szennyező anyagokról.

Valós idejű megfigyelő hálózatok:

A valós idejű felügyeleti hálózatok egy adott területen stratégiailag elhelyezett érzékelők hálózatából állnak, amelyek folyamatos, valós idejű adatokat szolgáltatnak a levegő minőségéről. Ezek a hálózatok gyakran a fent említett eszközök kombinációját használják különböző szennyező anyagok egyidejű monitorozására.